A fűszerpaprika (capsicum annuum l.) termesztése és földolgozása Argentínában
- Autores
- Somogyi, Norbert; Nanni, María Luz; Kirschbaum, Daniel Santiago; Galmarini, Claudio Romulo
- Año de publicación
- 2021
- Idioma
- húngaro
- Tipo de recurso
- documento de conferencia
- Estado
- versión publicada
- Descripción
- A fűszerpaprika termesztése Argentínában két fő körzetben, Mendoza környékén, valamint északon Tucumán, Catamarca és Salta tartományok határvidékén koncentrálódik. Az étkezési paprikához képest sokkal kisebb a jelentősége, noha így is közel 1500 hektárról van szó. A gazdálkodók őrleménykészítésre csak csípősségmentes fajtákat – sok helyen inkább tájfajtákat – termesztenek, ezzel együtt létezik a csípős paprika is, de termesztése szinte elhanyagolható, az ilyen fajták pedig a magyar cseresznyepaprikákhoz hasonlítanak. A termelés föltételrendszere kizárólag piaci alapú, támogatás nincs, az állami fönntartású kutatás célja a piacon jelentős versenyhátrányban lévő kistermelők versenyképeségének javítása. A fűszerpaprikát mindenki nagyjából ugyanolyan módon, elsősorban árasztásos öntözéssel termeli, kevesen vannak, akik csepegtető öntözést, sőt ezzel együtt tápanyagutánpótlást alkalmaznának. Fóliás talajtakarással vagy mulcsozással sehol nem lehet találkozni, de jelentős problémát okozhat a rendkívül intenzíven szaporodó, szinte kiirthatatlannak tartott gyom, a Wedelia glauca. A szedés minden esetben kézzel történik, gépi betakarításra a kis parcellákon egyébként sincs mód, de nem is lenne gazdaságos. A fémzárolt vetőmag használata a termelők körében majdnem ismeretlen, szinte mindenki maga fogja a magot vagy más termelőktől veszi. Északon a fűszerpaprikát az Andok két hegylánca közötti területen találjuk elsősorban, a kultúra megmaradt tipikus kisüzemi növénynek, sőt a földolgozás is sokkal inkább ilyen, a hazánkban működő nagy paprika-malmok nem ismertek. Ennek egyik oka, hogy a termőterület soha nem volt sokkal nagyobb, a termelés pedig sokkal szétszórtabb a térben, nagyobbak a távolságok, ami egyértelműen a kisebb malmok létrejöttét mozdította elő. Argentínában rengeteget számít a gazdaságosság, a költségek alacsonyan tartása, ebben nagy szerepe van a napon történő szárításnak. Ez máig élő gyakorlat, ám óhatatlanul a termések földdel történő szennyeződésével jár, még akkor is, ha esővel ősszel nem kell számolni. Noha a szárításra kijelölt területet rendszerint fizikailag körbe kerítik, ami például a szabadon legelő lovakat, öszvéreket távol tartja, a kisebb rágcsálók „látogatásának” nem tudják elejét venni. A talajra kiterített paprika mellett már megjelentek a rácspadozatú szárítók, amik igen komoly előrelépést jelentenek higiéniai területen. Sőt, a san carlos-i paprikaszövetkezetben egy egészen új eljárást alkalmaznak, a gazdák a nyers termést szállítják be, amit hipós mosás után napenergiával szárítanak. Az egyszerű, de ötletes és kétségkívül hatékony berendezést a Saltai Egyetem munkatársai fejlesztették ki. Magyarországi adaptálhatóságának elsősorban a sokkal gyengébb őszi napsütés szabhat korlátot. Az argentin nemzeti mezőgazdasági kutatóintézet (INTA) La Consultában lévő (Mendoza), valamint a Calchaquíes-völgyben kialakított Enchanilla-telepén (Amaicha del Valle, Catamarca) a fűszerpaprikánál egyaránt a kórtani vizsgálatok és a rezisztencia-nemesítés jelentik a fő irányt, megkülönböztetett figyelmet szentelve a fitoftóra-rezisztenciának.
Fil: Somogyi, Norbert. Centro Nacional de Investigación e Innovación Agropecuaria; Hungría. Universidad de Szeged; Hungría
Fil: Nanni, María Luz. Consejo Nacional de Investigaciones Científicas y Técnicas; Argentina. Instituto Nacional de Tecnología Agropecuaria; Argentina
Fil: Kirschbaum, Daniel Santiago. Instituto Nacional de Tecnología Agropecuaria. Centro Regional Mendoza-San Juan. Estación Experimental Agropecuaria La Consulta; Argentina. Universidad Nacional de Cuyo; Argentina
Fil: Galmarini, Claudio Romulo. Consejo Nacional de Investigaciones Científicas y Técnicas. Centro Científico Tecnológico Conicet - Mendoza; Argentina. Instituto Nacional de Tecnología Agropecuaria; Argentina
XXVI Növénynemesítési Tudományos Napok
Szeged
Hungría
Association of Hungarian Plant Breeders
Hungarian Academy of Sciences. Department of Agricultural Sciences - Materia
-
CAPSICUM ANNUUM L.
PAPRIKA
ARGENTINA - Nivel de accesibilidad
- acceso abierto
- Condiciones de uso
- https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/ar/
- Repositorio
- Institución
- Consejo Nacional de Investigaciones Científicas y Técnicas
- OAI Identificador
- oai:ri.conicet.gov.ar:11336/176335
Ver los metadatos del registro completo
id |
CONICETDig_9f102947eb3ac2ee1f9b2ad1997f4e3b |
---|---|
oai_identifier_str |
oai:ri.conicet.gov.ar:11336/176335 |
network_acronym_str |
CONICETDig |
repository_id_str |
3498 |
network_name_str |
CONICET Digital (CONICET) |
spelling |
A fűszerpaprika (capsicum annuum l.) termesztése és földolgozása ArgentínábanSomogyi, NorbertNanni, María LuzKirschbaum, Daniel SantiagoGalmarini, Claudio RomuloCAPSICUM ANNUUM L.PAPRIKAARGENTINAhttps://purl.org/becyt/ford/4.1https://purl.org/becyt/ford/4A fűszerpaprika termesztése Argentínában két fő körzetben, Mendoza környékén, valamint északon Tucumán, Catamarca és Salta tartományok határvidékén koncentrálódik. Az étkezési paprikához képest sokkal kisebb a jelentősége, noha így is közel 1500 hektárról van szó. A gazdálkodók őrleménykészítésre csak csípősségmentes fajtákat – sok helyen inkább tájfajtákat – termesztenek, ezzel együtt létezik a csípős paprika is, de termesztése szinte elhanyagolható, az ilyen fajták pedig a magyar cseresznyepaprikákhoz hasonlítanak. A termelés föltételrendszere kizárólag piaci alapú, támogatás nincs, az állami fönntartású kutatás célja a piacon jelentős versenyhátrányban lévő kistermelők versenyképeségének javítása. A fűszerpaprikát mindenki nagyjából ugyanolyan módon, elsősorban árasztásos öntözéssel termeli, kevesen vannak, akik csepegtető öntözést, sőt ezzel együtt tápanyagutánpótlást alkalmaznának. Fóliás talajtakarással vagy mulcsozással sehol nem lehet találkozni, de jelentős problémát okozhat a rendkívül intenzíven szaporodó, szinte kiirthatatlannak tartott gyom, a Wedelia glauca. A szedés minden esetben kézzel történik, gépi betakarításra a kis parcellákon egyébként sincs mód, de nem is lenne gazdaságos. A fémzárolt vetőmag használata a termelők körében majdnem ismeretlen, szinte mindenki maga fogja a magot vagy más termelőktől veszi. Északon a fűszerpaprikát az Andok két hegylánca közötti területen találjuk elsősorban, a kultúra megmaradt tipikus kisüzemi növénynek, sőt a földolgozás is sokkal inkább ilyen, a hazánkban működő nagy paprika-malmok nem ismertek. Ennek egyik oka, hogy a termőterület soha nem volt sokkal nagyobb, a termelés pedig sokkal szétszórtabb a térben, nagyobbak a távolságok, ami egyértelműen a kisebb malmok létrejöttét mozdította elő. Argentínában rengeteget számít a gazdaságosság, a költségek alacsonyan tartása, ebben nagy szerepe van a napon történő szárításnak. Ez máig élő gyakorlat, ám óhatatlanul a termések földdel történő szennyeződésével jár, még akkor is, ha esővel ősszel nem kell számolni. Noha a szárításra kijelölt területet rendszerint fizikailag körbe kerítik, ami például a szabadon legelő lovakat, öszvéreket távol tartja, a kisebb rágcsálók „látogatásának” nem tudják elejét venni. A talajra kiterített paprika mellett már megjelentek a rácspadozatú szárítók, amik igen komoly előrelépést jelentenek higiéniai területen. Sőt, a san carlos-i paprikaszövetkezetben egy egészen új eljárást alkalmaznak, a gazdák a nyers termést szállítják be, amit hipós mosás után napenergiával szárítanak. Az egyszerű, de ötletes és kétségkívül hatékony berendezést a Saltai Egyetem munkatársai fejlesztették ki. Magyarországi adaptálhatóságának elsősorban a sokkal gyengébb őszi napsütés szabhat korlátot. Az argentin nemzeti mezőgazdasági kutatóintézet (INTA) La Consultában lévő (Mendoza), valamint a Calchaquíes-völgyben kialakított Enchanilla-telepén (Amaicha del Valle, Catamarca) a fűszerpaprikánál egyaránt a kórtani vizsgálatok és a rezisztencia-nemesítés jelentik a fő irányt, megkülönböztetett figyelmet szentelve a fitoftóra-rezisztenciának.Fil: Somogyi, Norbert. Centro Nacional de Investigación e Innovación Agropecuaria; Hungría. Universidad de Szeged; HungríaFil: Nanni, María Luz. Consejo Nacional de Investigaciones Científicas y Técnicas; Argentina. Instituto Nacional de Tecnología Agropecuaria; ArgentinaFil: Kirschbaum, Daniel Santiago. Instituto Nacional de Tecnología Agropecuaria. Centro Regional Mendoza-San Juan. Estación Experimental Agropecuaria La Consulta; Argentina. Universidad Nacional de Cuyo; ArgentinaFil: Galmarini, Claudio Romulo. Consejo Nacional de Investigaciones Científicas y Técnicas. Centro Científico Tecnológico Conicet - Mendoza; Argentina. Instituto Nacional de Tecnología Agropecuaria; ArgentinaXXVI Növénynemesítési Tudományos NapokSzegedHungríaAssociation of Hungarian Plant BreedersHungarian Academy of Sciences. Department of Agricultural SciencesSigillum 2000Lajos, BonáIldikó, KarsaiJános, MatuzJános, PaukZsolt, PolgárOttó, Veisz2021info:eu-repo/semantics/publishedVersioninfo:eu-repo/semantics/conferenceObjectJornadaBookhttp://purl.org/coar/resource_type/c_5794info:ar-repo/semantics/documentoDeConferenciaapplication/pdfapplication/pdfapplication/pdfapplication/pdfapplication/pdfhttp://hdl.handle.net/11336/176335A fűszerpaprika (capsicum annuum l.) termesztése és földolgozása Argentínában; XXVI Növénynemesítési Tudományos Napok; Szeged; Hungría; 2020; 106-106978-963-508-930-7CONICET DigitalCONICEThuninfo:eu-repo/semantics/altIdentifier/url/https://www.gabonakutato.hu/hu/letoltesek-file/283Internacionalinfo:eu-repo/semantics/openAccesshttps://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/ar/reponame:CONICET Digital (CONICET)instname:Consejo Nacional de Investigaciones Científicas y Técnicas2025-09-03T09:46:18Zoai:ri.conicet.gov.ar:11336/176335instacron:CONICETInstitucionalhttp://ri.conicet.gov.ar/Organismo científico-tecnológicoNo correspondehttp://ri.conicet.gov.ar/oai/requestdasensio@conicet.gov.ar; lcarlino@conicet.gov.arArgentinaNo correspondeNo correspondeNo correspondeopendoar:34982025-09-03 09:46:18.65CONICET Digital (CONICET) - Consejo Nacional de Investigaciones Científicas y Técnicasfalse |
dc.title.none.fl_str_mv |
A fűszerpaprika (capsicum annuum l.) termesztése és földolgozása Argentínában |
title |
A fűszerpaprika (capsicum annuum l.) termesztése és földolgozása Argentínában |
spellingShingle |
A fűszerpaprika (capsicum annuum l.) termesztése és földolgozása Argentínában Somogyi, Norbert CAPSICUM ANNUUM L. PAPRIKA ARGENTINA |
title_short |
A fűszerpaprika (capsicum annuum l.) termesztése és földolgozása Argentínában |
title_full |
A fűszerpaprika (capsicum annuum l.) termesztése és földolgozása Argentínában |
title_fullStr |
A fűszerpaprika (capsicum annuum l.) termesztése és földolgozása Argentínában |
title_full_unstemmed |
A fűszerpaprika (capsicum annuum l.) termesztése és földolgozása Argentínában |
title_sort |
A fűszerpaprika (capsicum annuum l.) termesztése és földolgozása Argentínában |
dc.creator.none.fl_str_mv |
Somogyi, Norbert Nanni, María Luz Kirschbaum, Daniel Santiago Galmarini, Claudio Romulo |
author |
Somogyi, Norbert |
author_facet |
Somogyi, Norbert Nanni, María Luz Kirschbaum, Daniel Santiago Galmarini, Claudio Romulo |
author_role |
author |
author2 |
Nanni, María Luz Kirschbaum, Daniel Santiago Galmarini, Claudio Romulo |
author2_role |
author author author |
dc.contributor.none.fl_str_mv |
Lajos, Boná Ildikó, Karsai János, Matuz János, Pauk Zsolt, Polgár Ottó, Veisz |
dc.subject.none.fl_str_mv |
CAPSICUM ANNUUM L. PAPRIKA ARGENTINA |
topic |
CAPSICUM ANNUUM L. PAPRIKA ARGENTINA |
purl_subject.fl_str_mv |
https://purl.org/becyt/ford/4.1 https://purl.org/becyt/ford/4 |
dc.description.none.fl_txt_mv |
A fűszerpaprika termesztése Argentínában két fő körzetben, Mendoza környékén, valamint északon Tucumán, Catamarca és Salta tartományok határvidékén koncentrálódik. Az étkezési paprikához képest sokkal kisebb a jelentősége, noha így is közel 1500 hektárról van szó. A gazdálkodók őrleménykészítésre csak csípősségmentes fajtákat – sok helyen inkább tájfajtákat – termesztenek, ezzel együtt létezik a csípős paprika is, de termesztése szinte elhanyagolható, az ilyen fajták pedig a magyar cseresznyepaprikákhoz hasonlítanak. A termelés föltételrendszere kizárólag piaci alapú, támogatás nincs, az állami fönntartású kutatás célja a piacon jelentős versenyhátrányban lévő kistermelők versenyképeségének javítása. A fűszerpaprikát mindenki nagyjából ugyanolyan módon, elsősorban árasztásos öntözéssel termeli, kevesen vannak, akik csepegtető öntözést, sőt ezzel együtt tápanyagutánpótlást alkalmaznának. Fóliás talajtakarással vagy mulcsozással sehol nem lehet találkozni, de jelentős problémát okozhat a rendkívül intenzíven szaporodó, szinte kiirthatatlannak tartott gyom, a Wedelia glauca. A szedés minden esetben kézzel történik, gépi betakarításra a kis parcellákon egyébként sincs mód, de nem is lenne gazdaságos. A fémzárolt vetőmag használata a termelők körében majdnem ismeretlen, szinte mindenki maga fogja a magot vagy más termelőktől veszi. Északon a fűszerpaprikát az Andok két hegylánca közötti területen találjuk elsősorban, a kultúra megmaradt tipikus kisüzemi növénynek, sőt a földolgozás is sokkal inkább ilyen, a hazánkban működő nagy paprika-malmok nem ismertek. Ennek egyik oka, hogy a termőterület soha nem volt sokkal nagyobb, a termelés pedig sokkal szétszórtabb a térben, nagyobbak a távolságok, ami egyértelműen a kisebb malmok létrejöttét mozdította elő. Argentínában rengeteget számít a gazdaságosság, a költségek alacsonyan tartása, ebben nagy szerepe van a napon történő szárításnak. Ez máig élő gyakorlat, ám óhatatlanul a termések földdel történő szennyeződésével jár, még akkor is, ha esővel ősszel nem kell számolni. Noha a szárításra kijelölt területet rendszerint fizikailag körbe kerítik, ami például a szabadon legelő lovakat, öszvéreket távol tartja, a kisebb rágcsálók „látogatásának” nem tudják elejét venni. A talajra kiterített paprika mellett már megjelentek a rácspadozatú szárítók, amik igen komoly előrelépést jelentenek higiéniai területen. Sőt, a san carlos-i paprikaszövetkezetben egy egészen új eljárást alkalmaznak, a gazdák a nyers termést szállítják be, amit hipós mosás után napenergiával szárítanak. Az egyszerű, de ötletes és kétségkívül hatékony berendezést a Saltai Egyetem munkatársai fejlesztették ki. Magyarországi adaptálhatóságának elsősorban a sokkal gyengébb őszi napsütés szabhat korlátot. Az argentin nemzeti mezőgazdasági kutatóintézet (INTA) La Consultában lévő (Mendoza), valamint a Calchaquíes-völgyben kialakított Enchanilla-telepén (Amaicha del Valle, Catamarca) a fűszerpaprikánál egyaránt a kórtani vizsgálatok és a rezisztencia-nemesítés jelentik a fő irányt, megkülönböztetett figyelmet szentelve a fitoftóra-rezisztenciának. Fil: Somogyi, Norbert. Centro Nacional de Investigación e Innovación Agropecuaria; Hungría. Universidad de Szeged; Hungría Fil: Nanni, María Luz. Consejo Nacional de Investigaciones Científicas y Técnicas; Argentina. Instituto Nacional de Tecnología Agropecuaria; Argentina Fil: Kirschbaum, Daniel Santiago. Instituto Nacional de Tecnología Agropecuaria. Centro Regional Mendoza-San Juan. Estación Experimental Agropecuaria La Consulta; Argentina. Universidad Nacional de Cuyo; Argentina Fil: Galmarini, Claudio Romulo. Consejo Nacional de Investigaciones Científicas y Técnicas. Centro Científico Tecnológico Conicet - Mendoza; Argentina. Instituto Nacional de Tecnología Agropecuaria; Argentina XXVI Növénynemesítési Tudományos Napok Szeged Hungría Association of Hungarian Plant Breeders Hungarian Academy of Sciences. Department of Agricultural Sciences |
description |
A fűszerpaprika termesztése Argentínában két fő körzetben, Mendoza környékén, valamint északon Tucumán, Catamarca és Salta tartományok határvidékén koncentrálódik. Az étkezési paprikához képest sokkal kisebb a jelentősége, noha így is közel 1500 hektárról van szó. A gazdálkodók őrleménykészítésre csak csípősségmentes fajtákat – sok helyen inkább tájfajtákat – termesztenek, ezzel együtt létezik a csípős paprika is, de termesztése szinte elhanyagolható, az ilyen fajták pedig a magyar cseresznyepaprikákhoz hasonlítanak. A termelés föltételrendszere kizárólag piaci alapú, támogatás nincs, az állami fönntartású kutatás célja a piacon jelentős versenyhátrányban lévő kistermelők versenyképeségének javítása. A fűszerpaprikát mindenki nagyjából ugyanolyan módon, elsősorban árasztásos öntözéssel termeli, kevesen vannak, akik csepegtető öntözést, sőt ezzel együtt tápanyagutánpótlást alkalmaznának. Fóliás talajtakarással vagy mulcsozással sehol nem lehet találkozni, de jelentős problémát okozhat a rendkívül intenzíven szaporodó, szinte kiirthatatlannak tartott gyom, a Wedelia glauca. A szedés minden esetben kézzel történik, gépi betakarításra a kis parcellákon egyébként sincs mód, de nem is lenne gazdaságos. A fémzárolt vetőmag használata a termelők körében majdnem ismeretlen, szinte mindenki maga fogja a magot vagy más termelőktől veszi. Északon a fűszerpaprikát az Andok két hegylánca közötti területen találjuk elsősorban, a kultúra megmaradt tipikus kisüzemi növénynek, sőt a földolgozás is sokkal inkább ilyen, a hazánkban működő nagy paprika-malmok nem ismertek. Ennek egyik oka, hogy a termőterület soha nem volt sokkal nagyobb, a termelés pedig sokkal szétszórtabb a térben, nagyobbak a távolságok, ami egyértelműen a kisebb malmok létrejöttét mozdította elő. Argentínában rengeteget számít a gazdaságosság, a költségek alacsonyan tartása, ebben nagy szerepe van a napon történő szárításnak. Ez máig élő gyakorlat, ám óhatatlanul a termések földdel történő szennyeződésével jár, még akkor is, ha esővel ősszel nem kell számolni. Noha a szárításra kijelölt területet rendszerint fizikailag körbe kerítik, ami például a szabadon legelő lovakat, öszvéreket távol tartja, a kisebb rágcsálók „látogatásának” nem tudják elejét venni. A talajra kiterített paprika mellett már megjelentek a rácspadozatú szárítók, amik igen komoly előrelépést jelentenek higiéniai területen. Sőt, a san carlos-i paprikaszövetkezetben egy egészen új eljárást alkalmaznak, a gazdák a nyers termést szállítják be, amit hipós mosás után napenergiával szárítanak. Az egyszerű, de ötletes és kétségkívül hatékony berendezést a Saltai Egyetem munkatársai fejlesztették ki. Magyarországi adaptálhatóságának elsősorban a sokkal gyengébb őszi napsütés szabhat korlátot. Az argentin nemzeti mezőgazdasági kutatóintézet (INTA) La Consultában lévő (Mendoza), valamint a Calchaquíes-völgyben kialakított Enchanilla-telepén (Amaicha del Valle, Catamarca) a fűszerpaprikánál egyaránt a kórtani vizsgálatok és a rezisztencia-nemesítés jelentik a fő irányt, megkülönböztetett figyelmet szentelve a fitoftóra-rezisztenciának. |
publishDate |
2021 |
dc.date.none.fl_str_mv |
2021 |
dc.type.none.fl_str_mv |
info:eu-repo/semantics/publishedVersion info:eu-repo/semantics/conferenceObject Jornada Book http://purl.org/coar/resource_type/c_5794 info:ar-repo/semantics/documentoDeConferencia |
status_str |
publishedVersion |
format |
conferenceObject |
dc.identifier.none.fl_str_mv |
http://hdl.handle.net/11336/176335 A fűszerpaprika (capsicum annuum l.) termesztése és földolgozása Argentínában; XXVI Növénynemesítési Tudományos Napok; Szeged; Hungría; 2020; 106-106 978-963-508-930-7 CONICET Digital CONICET |
url |
http://hdl.handle.net/11336/176335 |
identifier_str_mv |
A fűszerpaprika (capsicum annuum l.) termesztése és földolgozása Argentínában; XXVI Növénynemesítési Tudományos Napok; Szeged; Hungría; 2020; 106-106 978-963-508-930-7 CONICET Digital CONICET |
dc.language.none.fl_str_mv |
hun |
language |
hun |
dc.relation.none.fl_str_mv |
info:eu-repo/semantics/altIdentifier/url/https://www.gabonakutato.hu/hu/letoltesek-file/283 |
dc.rights.none.fl_str_mv |
info:eu-repo/semantics/openAccess https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/ar/ |
eu_rights_str_mv |
openAccess |
rights_invalid_str_mv |
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/ar/ |
dc.format.none.fl_str_mv |
application/pdf application/pdf application/pdf application/pdf application/pdf |
dc.coverage.none.fl_str_mv |
Internacional |
dc.publisher.none.fl_str_mv |
Sigillum 2000 |
publisher.none.fl_str_mv |
Sigillum 2000 |
dc.source.none.fl_str_mv |
reponame:CONICET Digital (CONICET) instname:Consejo Nacional de Investigaciones Científicas y Técnicas |
reponame_str |
CONICET Digital (CONICET) |
collection |
CONICET Digital (CONICET) |
instname_str |
Consejo Nacional de Investigaciones Científicas y Técnicas |
repository.name.fl_str_mv |
CONICET Digital (CONICET) - Consejo Nacional de Investigaciones Científicas y Técnicas |
repository.mail.fl_str_mv |
dasensio@conicet.gov.ar; lcarlino@conicet.gov.ar |
_version_ |
1842268785838391296 |
score |
13.13397 |